Nem működött a Megafon-módszer, online is tarolt az ellenzék Jászberényben

Vizsgált időszak: 2022. okt. 1. – 2023. jan. 16.

Összefoglaló

• ---

  A jászberényi időközin aratott hatalmas ellenzéki győzelmet teljes mértékben tükrözte az online tér. A helyi összefogás és politikusaik szinte minden mutatót tekintve jobban teljesített az interneten, mint a Fidesz és a fideszes jelöltek.

• A Közösen Jászberényért Egyesület, illetve Budai Lóránt polgármester facebookos kampánya szinte teljes egészében helyi ügyekre, korábbi eredményekre és későbbi tervekre koncentrált, ami rendkívül jól rezonált a lakossággal.
• A kormánypárti koalíció az országos kampányban megszokott módon, a párthoz hivatalosan nem, tartalmaiban azonban egyértelműen kötődő csatornákon igyekezett eljuttatni üzeneteit a választókhoz.
• A Márki-Zay Péterre, a dollárbaloldal-ügyre és a háborúra/szankciókra felfűzött kampány azonban a relatív magas hirdetési összegek ellenére sem működött, a helyi közéleti diskurzust a Facebook-csoportok határozták meg, ahol kevésbé irányított módon folyt a beszélgetés.

Szétesett az összefogás, de tarolt az ellenzék Jászberényben

Hatalmas győzelmet aratott az ellenzék a januári időközi választáson Jászberényben. A korábban is ellenzéki vezetésű városban tovább gyengült a Fidesz-KDNP: mind a 10 EVK-ban a Közösen Jászberényért Egyesület (KJE) jelöltjei győztek, a kormánypárti koalíció négy jelöltje szerzett mandátumot a kompenzációs listáról. A polgármester, Budai Lóránt a 2019-esnél is jobb eredményt ért el, a szavazatok 67%-át szerezte meg, míg a Fidesz-KDNP által támogatott független jelölt mindössze közel 30%-ot ért el.

A most újraválasztott polgármestert, Budai Lórántot (Jobbik) 2019-ben választották meg először a város élére. Az ellenzéki képviselők között kialakult konfliktus miatt a feloszlás ötlete többször is felmerült, azonban elsőként (ekkor Budai javasolta) leszavazta a testület. Bár a képviselőtestület ellenzéki részén belül több kérdésben is véleménykülönbségek merültek fel, a viszony legjobban a DK-s ex-alpolgármester, Gedei József és (tavaly év elején otthagyta alpolgármesteri helyét, és az ellenzéki koalícióból is kilépett a viták miatt) a polgármester között mérgesedett el. Szeptemberben a helyi DK ultimátumot adott Budainak: oszoljanak fel vagy a polgármester jelentse ki, hogy változtat a politikáján. A képviselőtestület végül a feloszlás mellett döntött.

Miből robbant ki a konfliktus az összefogáson belül?

A 2019-es jászberényi önkormányzati választáson a közösen induló ellenzéki pártok (DK, Jobbik, MSZP, Momentum) Budai személyében egyeztek ki a fideszes városvezetés kihívójaként, a DK által hozott kompromisszumért cserébe viszont a többi párt Gedeit támogatta volna a 2022-es országgyűlési választáson. Az önkormányzati választást végül jelentős fölénnyel (62,9%) a Közösen Jászberényért Egyesület polgármesterjelöltje nyerte (a polgármester-választást meg kellett ismételni, mert elsőre minimális különbséggel vezetett csak Budai), a képviselőtestületben ugyanakkor hét mandátumot szerzett a Fidesz-KDNP, egyet a Mi Hazánk Mozgalom, valamint (a polgármester mandátumával együtt) hetet az ellenzéki összefogás. Így a képviselőtestületen belüli arányok miatt az összefogáson belül később kialakuló viták gyakorlatilag lehetetlenné tették a város vezetését.

A konfliktus az ún. Malom-projekt körül élesedett ki az ellenzéki képviselők között. (A Malom Kulturális Központtal kapcsolatos beruházás a korábbi, fideszes városvezetés alatt indult el. Budai 2019-es győzelme után leállították az építkezést, az önkormányzat szerződést bontott a kivitelezővel, sőt bíróságra is vitte az ügyet az átadás időpontjának többszöri csúsztatása és a pályázati eljárással kapcsolatos fenntartásaik miatt. A vita a pénzügyek körül mélyült el, a DK-s Gedei is ennek kapcsán kezdte támadni a polgármestert, sőt a Fidesz-frakció is feljelentést tett az ügyben hűtlen kezelés miatt.) A helyi DK és a Jobbik viszonya a 2021-es ellenzéki előválasztáson mérgesedett el igazán, amikor Budai a DK-s jelölt (Gedei) helyett az MSZP-s Kertész Ottó mellett kampányolt. A Fidesz-KDNP jelöltjének ellenzéki kihívója is Kertész lett végül, Pócs János (Fidesz-KDNP) ugyanakkor nagy főlénnyel (közel 60%) győzött 2022-ben. A következő fejezetekben részletesen kifejtésre kerül, hogy mi történt az online térben az időközi önkormányzati választás kampányában.

Jászberény online közéletét az ellenzék dominálta

Jászberény közéleti kérdéseivel és politikusaival kapcsolatban összesen 3 623 megjelenés generálódott a vizsgált 3,5 hónap alatt. A település méretéhez képest az említések száma nem mondható kiemelkedően soknak, ugyanakkor az említésekre érkező felhasználói interakciók (lájkok, kommentek és megosztások) száma kifejezetten magas volt (160 399).

Az időszak alatt a megjelenések és interakciók trendje többnyire fedi egymást, mindkét esetben összesen két jelentősebb kiugrást regisztráltunk. Az első, kisebb mértékű emelkedés október végén történt, köszönhetően a képviselőtestület feloszlatásáról szóló híreknek.

Bár ezt követően is aktívan zajlott a kampány, a Jászberényről szóló diskurzus volumene januárban nőtt ismét nagyot. A választást megelőző pár hétben felerősödött a kampány, az eredmények megszületése pedig országos jelentőségű hírként bejárta a legnagyobb hírportálokat is. A jászberényi önkormányzattal kapcsolatos jelentősebb események korábban is átszivárogtak az országos médiumokra, a mostani ellenzéki győzelem miatt azonban kiemelten nagy figyelem irányult a településre.

Az időközi választásról szóló tartalmak túlnyomórészt, közel 40%-ban a Facebook felületén jelentek meg, ahogy ezt a későbbiekben látni fogjuk. A második legtöbb megjelenést (33%) a hírportálok oldalain regisztráltuk, melyek főleg az ellenzék győzelméről és a Fidesz bukásáról számoltak be a választás után. A netezők 10% alatt használták ki a különböző fórumok és a hírportálok alatti Disqus kommentszekció lehetőségeit, hiszen a felhasználói beszélgetések főként a Facebook felületén zajlottak.

A településsel kapcsolatos online beszélgetést egyértelműen az ellenzék határozta meg az időszakban. A legtöbb interakciót kiváltó posztok mind ellenzéki politikusoktól (pl. Márki-Zay Péter, Dr. Varga-Damm Andrea) és pártoktól, vagy kormánykritikus híroldalaktól származtak (Telex.hu, 444.hu). Hasonló képet kapunk akkor is, ha az országos megjelenéseket kivesszük a képből, és kizárólag a helyi szereplők által generált tartalmakat vizsgáljuk. A legtöbb bejegyzést Budai Lóránt osztotta meg a témában, míg második helyen a Közösen Jászberényért Facebook-oldal áll. Interakciók tekintetében is ez a két szereplő, főleg Budai Lóránt Facebook-oldala volt kimagasló, ugyanakkor szintén magas interakciós számot generált a Jászberény többet érdemel elnevezésű kormányközeli csatorna is.

Az időközin nem működött a korábbi csodafegyver sem

A Fidesz online kampányára jellemző hirdetésdömping megjelent a jászberényi időközin is. Dr. Besenyi Orsolya független, de fideszes támogatással induló polgármesterjelölt Facebook-oldalát bár csak pár hónapja hozták létre, azóta összesen 765 ezer forintot fordítottak hirdetésre, a választási eredmények megszületése után pedig el is távolították az oldalt. Az országos trendekhez hasonlóan, az online kampány ebben az esetben sem csak a jelöltek hivatalos oldalain folyt, hanem a pártokhoz hivatalosan nem, a gyakorlatban viszont egyértelműen kötődő Facebook-oldalakon is. Míg a Fidesz Jászság oldalán egyáltalán nem jelent meg hirdetés, addig szintén ősszel hozták létre a Jászberény többet érdemel nevű, megosztott tartalmaiban az ellenzéket támadó oldalt is, ahol azóta 635 ezer forintot költöttek Meta-hirdetésre.

Az ellenzéknél teljesen más tendencia figyelhető meg: a Közösen Jászberényért elnevezésű Facebook-oldal mindössze 15 ezer forintot hirdetett el, addig Budai oldalán egyáltalán nem volt költés. A kormánypárthoz köthető hirdetések tartalmát tekintve elmondható, hogy míg Besenyeinél egyértelműen a pozitív üzenetek domináltak, addig a Jászberény többet érdemel nevű oldalon kizárólag az ellenzéket, főleg Budait támadó hirdetések jelentek meg. A felmerülő témák ugyanakkor gyakran országos ügyekhez, de még ennél is többször (a kampányba beszálló) Márki-Zay Péter személyéhez kapcsolódtak. Az országos jellegű politikai ügyek ugyanakkor határozottan nem tudták dominálni a beszélgetést: a Márki-Zay Péterrel, dollárbaloldallal és a háborúval/szankciókkal kapcsolatos bejegyzések többnyire nem rezonáltak a helyiekkel, a kommentelők gyakran lendültek támadásba az adott oldal ellen. Ellenzéki oldalról vizsgálva a csoportokban a helyiek gyakran vetettek fel országos ügyeket is (pl. fiatalok kivándorlása, gazdasági válság), az ellenzék kampányában ugyanakkor Orbán Viktor politikájának támadása helyett szinte kivétel nélkül helyi ügyek, eddig elért eredmények és későbbi tervek jelentek meg.

Budai Lóránt győzelmétől és a Fidesz bukásától volt hangos az internet

Az organikus online diskurzusban a legtöbb alkalommal a polgármester, Budai Lóránt neve szerepelt, őt követte a Fidesz által támogatott Dr. Besenyi Orsolya és a Mi Hazánk jelöltje Dr. László Péter. A polgármesterről szóló megjelenések hangulata túlnyomórészt pozitív volt, melyhez hozzájárultak a győzelméről szóló megjelenések, a Közösen Jászberényért Egyesület posztjai, valamint a netezők pozitív töltetű hozzászólásai. Dr. Besenyi Orsolya említései negatív irányba tolódtak el, a politikussal kapcsolatos diskurzus leginkább a vereség utáni közösségi médiáról való eltűnéséről szólt. A Dr. László Pétert említő tartalmak leginkább a jászberényi választás kimeneteléről beszámoló hírek voltak, melyekben megemlítették, hogy a politikus 172 szavazatot (1,4%) szerzett. A TOP 5-ös listára még Nagy Tímea független polgármester-jelölt és a Közösen Jászberényért Egyesülethez tartozó Balogh Béla neve került fel, jelentős különbséggel elmaradva az első három helyezettől. Míg Nagy Tímea említései semleges hangnemben jelentek meg és a kapott szavazatairól számoltak be, Balogh Béla megjelenései pozitív hangvételűek voltak, melyek az egyéni választókerületükben elért győzelméről szóltak.

A pártok közül a legtöbb említést a Fidesz tudhatja magáénak, a legtöbb tartalom a jászberényi vereségükről számolt be. A második helyen a Közösen Jászberényért Egyesület áll, a győzelemről hírt adó megjelenések és kampánytartalmak által. A többi párt (Jobbik, Mi Hazánk, MSZP, Momentum) esetében a tartalmak két kontextusban jelentek meg: örömteli hírként az ellenzéki győzelem és lejáratókampány a választás ideje alatt (például: „Jászberényiek a guruló dollárokról: Szégyen! Kapják a pénzt, semmit nem csinálnak! Majd mi eldöntjük, ki vezesse a várost!”).

„Nem minden civil, ami annak látszik”

Az oldalak helyett a helyiek közéleti diskurzusait egyértelműen a nyilvános Facebook-csoportok határozták meg. Általános tendencia, hogy a lokális, lakóközösségek számára létrehozott csoportokban a politika tabu. Bár sokszor vannak próbálkozások a pártok részéről kifejezetten közéleti témákra specializálódott helyi online közösségek létrehozására, ezek többnyire kudarcba fulladnak és képtelenek érdemi mennyiségű felhasználót bevonzani. Jászberényben is több ilyen, közéleti-politikai jellegű csoportot találhatunk, azonban ezek többsége is megrekedt nagyjából ezer-kétezer tagnál. Ilyen például a magát „jobboldali politikai és közéleti csoportként” azonosító, 2,6 ezer taggal rendelkező Jász Monitoring, illetve a szintén kormányközeli üzenetekben bővelkedő Jász Infó #ahogyénlátom (ezer tag) és a Minden, ami Jászság (1,4 ezer tag). Jól látszik, hogy a Fidesz is ráérzett a helyi csoportok fontosságára, és igyekezett is kiépíteni saját helyi közösségét, hiszen az utóbbi két, első ránézésre egyszerű helyi közösségnek tűnő csoportban erős átfedés van az adminisztrátorok között: mindkét csoportban adminisztrátor például Pócs János fia, ifj. Pócs János.

Az első pillantásra szintén általános helyi közéleti csoportnak tűnő, valójában ellenzéki közösségépítésre fókuszáló, Bosszankodó Jászberény ennél jóval nagyobb tömeget tudott megszólítani. A 8,4 ezer, rendkívül aktív taggal rendelkező Facebook-csoport adminjai között szintén találunk politikust, Bobák Zsoltot, a Közösen Jászberényért Egyesület önkormányzati képviselőjét. A csoportban rendkívül aktív, folyamatos beszélgetés zajlott. A választást megelőzően a Közösen Jászberényért Egyesület jelöltjeit támogató kommentektől volt hangos a Facebook, a választás végeztével pedig a kárörvendő kommenteké lett a főszerep, melyek a fideszes jelöltek bukásán élcelődnek. A helyzeten a Fidesz által támogatott jelölt, Besenyi Orsolya oldalának és tartalmainak törlése sem segített, a politikus esetleges visszalépéséről szinte azonnal megindultak a találgatások.

A Közösen Jászberényért Egyesület a pártoldalak között is kiemelkedett

A pártok helyi szervezetei közül a Közösen Jászberényért Egyesület tudhatja magáénak a legnagyobb követőtábort (3 294 követő), őket követi a Fidesz (2 895), majd az MSZP (1 597). Az oldalak aktivitása és a posztokra érkező interakciók számában is hasonló sorrend alakult ki, azonban a harmadik helyen álló MSZP oldalát a Mi Hazánk váltotta fel mindkét esetben.

A Közösen Jászberényért Egyesület posztjai a vizsgált időszakban egyértelműen a kampány köré csoportosultak, többek között bemutatva a jelölteket és szavazásra buzdítva a város lakosait. Az oldal követői pozitívan fogadták a közzétett posztokat és aktívan reagáltak a látottakra.  A Fidesz oldala főként fideszes politikusok és a párt központi oldalának tartalmait osztotta meg az időszak alatt, a kiváltott reakciók azonban közel sem olyan pozitívak, mint az előbbi esetben. A posztok alá érkező kommentek java része negatív hangvételű volt: a legtöbben a párt iránti ellenszenvüket fejezték ki, illetve számos kommentelő a választások után törlésre kerülő tartalmakra hívta fel a figyelmet. A párt ezenkívül a támogatott jelölteknek egy külön oldalt is létrehozott Új Lendülettel Jászberényért névvel, melynek összesen 2 136 követője van. Az oldalon közzétett tartalmak ugyanakkor minimális reakciót váltottak ki a netezőkből.

A Mi Hazánk jászberényi oldalának csupán 89 követője van, de a közzétett tartalmakra több mint 400 reakció érkezett. Az oldal 2022 decemberében jött létre és a kampánytartalmak mellett főként a párt központi oldalának tartalmait osztotta tovább. Az MSZP és a Jobbik oldalán is fontos szerepet kaptak a kormánykritikus tartalmak, a Jobbik helyi oldala ugyanakkor a választásra és a Közösen Jászberényért Egyesület jelöltjeit támogatására is nagy hangsúlyt fektetett. A jászberényi Momentum mindössze 6 posztot tett közzé a vizsgált időszak alatt, melyek mindegyike az önkormányzati választáshoz kapcsolódott.

Az ellenzéki online kampányt többnyire Budai vitte, a fideszes jelöltek ősszel kerültek fel a Facebookra

A hivatalos Facebook-oldallal rendelkező politikusok közül a polgármester, Budai Lóránt bír a legnagyobb követőtáborral, illetve ő osztotta meg a legtöbb tartalmat a vizsgált időszak alatt, melyre követői aktívan reagáltak, így az interakciók tekintetében is első helyen áll. Legnépszerűbb tartalmai a kampányhoz kapcsolódtak, melyekben többek között a jelölteket mutatta be, valamint számos választókat érintő döntésről és fejlesztésről is beszámolt. A Közösen Jászberényért Egyesület másik két hivatalos oldallal rendelkező politikusa, Bobák Zsolt és Bozsik Ferenc volt. Bobák leginkább a Közösen Jászberényért oldal tartalmait osztotta tovább. Saját tartalmaiban többek között a helyi fideszes jelöltekről fogalmazott meg erős kritikát, a kampányhoz kötődő posztjaiban pedig az eddig elért dolgokra helyezte a hangsúlyt. Bozsik Ferenc csupán két posztot tett közzé ezen időszak alatt.

A fideszes jelöltek oldalain ugyanaz a tematika figyelhető meg. Az összes jelölt 2022. november 4-én regisztrált hivatalos Facebook-oldalt, tartalmaikban pedig a kampányra fókuszáltak a „Jászberénynek békére és új lendületre van szüksége!” szlogennel. A kormánypártok jelötlejeinek ilyen rövid idő alatt nem sikerült kellő mélységben integrálódniuk a helyi online közéletbe, míg ellenzéki oldalról például Budai Lóránt már 2016 óta aktívan használja a Facebookot. Főként pozitív hangvételű posztokat tettek közzé, melyek azt hivatottak bizonyítani, hogy törődnek a választókkal és tesznek a város fejlődéséért. Számos esetben megfigyelhetők voltak a személyesebb tartalmak, illetve a választókkal való közvetlen kapcsolattartás is hangsúlyozásra került. Tartalmaik jelentős részét más Facebook-oldalról osztották tovább, melyek a választás óta törlésre kerültek. Szintén eltávolították az eredmények megszületése után a Fidesz támogatásával induló polgármesterjelölt, Besenyi Orsolya Facebook-oldalát és a függetlenként induló Nagy Tímea oldalát is, így az itt elért eredményeket nem tudtuk vizsgálni. A Mi Hazánk politikusai közül csupán kettő rendelkezik hivatalos Facebook-oldallal. A vizsgált időszak alatt nem mutattak kiemelkedő aktivitást: Dobrán Gyula mindössze négy tartalmat tett közzé, melyek közül kettő a választásról, kettő pedig az ünnepekről szólt, Dr. László Péter pedig teljes mértékben a választásra fókuszált.

Az egyéb közösségi média oldalakat illetően a politikusok minimális jelenléttel rendelkeztek. Aktív YouTube-csatornája egyedül a polgármesternek, Budai Lórántnak van, aki a vizsgált időszakban 8 tartalmat tett közzé, melyek minimális mennyiségű interakciót váltottak ki. A Fidesz-KDNP jelöltjei közül egyedül Bódis Béla rendelkezett YouTube-csatornával, azonban utolsó aktivitása 4 évvel ezelőtt volt.

Instagram-oldala 5 politikusnak van: Bethlendy Béla (13 követő), Dr. Kertész Ottó (497 követő), Dr. László Péter (305 követő), Magyar Anita (286 követő), Turóczi György (52 követő). A vizsgált időszak alatt egyedül Magyar Anita osztott meg bejegyzéseket, azonban ezek is minimális interakciószámokat generáltak.

TikTok-on egyedül Dr. Kertész Ottó (201 követő) volt jelen, de 2022 áprilisa óta nem mutatott aktivitást.

A Twitter felületét egyik politikus sem használta.

Módszertan

Az Ynsight Research csapata a netnográfiai módszerrel vizsgálta a közéleti/politikai vonatkozásban Jászberényről szóló online diskurzusokat 2022. október 1. és 2023. január 16. között. A kutatás kiterjedt az online térben nyilvánosan elérhető minden tartalomra, így a hírportálok cikkeire, blogokra, fórumbeszélgetésekre, közösségi média bejegyzésekre és kommentekre, valamint a vizsgált politikusok, pártok és közéleti influencerek Facebook-oldalainak és hirdetéseinek vizsgálatára is. Az adatok 2023. január 17-én kerültek rögzítésre.

Szerzők

Csiby Fruzsina: Csiby Fruzsina politológus, az Ynsight Research elemzője és a Szegedi Tudományegyetem Politikatudomány mesterképzésének hallgatója. A közösségi média kutatásának szakértője, érdeklődési területe az online politikai kommunikáció és a politikai marketing.

Kurtyán Cintia: az Ynsight Research közösségi média elemzője, a Milton Friedman Egyetem szociológia szakos hallgatója. A közösségi média kutatásának szakértője, fő érdeklődési területe a társadalmi kérdések online lenyomata.